Megjelent a csütörtökön véget ért kormányülés után a késő esti Magyar Közlönyben az a határozat, amely értelmében elfogadta a kormány a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Erről is szó lesz a Portfolio jövő csütörtöki Energy Investment Forum konferencián, amelynek egyik nyitó előadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, még nem késő regisztrálni itt.
Már több mint háromezer lakossági fejlesztésre fizetett ki a támogató összesen 7,85 milliárd forintot a Napenergia Plusz Programban – közölte csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. Ez azt jelenti, hogy a már megítélt 83 milliárd forintos keretösszeg közel tizedét kiutalta a támogató. A naperőművek magyarországi terjedéséről és következményeiről részletesen szó lesz a Portfolio jövő csütörtöki Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek egyik nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz; még nem késő regisztrálni itt.
Október elsejétől az eddigi 11 ezerről átlagosan 7600 forintra, tehát harmadával estek az intézményi távhődíjak Magyarországon – derült ki az energiaügyi miniszter 16/2024. (IX. 30.) tegnap éjjeli Közlönyben megjelent rendeletéből. Ez azt jelenti, hogy a 2022-es gázválság időszakában rendkívül megnőtt, átlagosan 46 ezer forint/gigajoule árszintről a 2023 elején előbb 22 ezerre, majd tavaly ősztől 11 ezer forintra felezett díjak jelentősen tovább csökkentek az érintett önkormányzatok, közintézmények és nem profitorientált vállalkozások számára.
A közelmúltban társadalmi egyeztetésre került egy új rendelettervezet, amely jelentős változásokat hozhat a távhőrendszerek működésében Magyarországon. A rendelet célja a megújuló energiaforrások, mint a geotermia és a biomassza, nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe, csökkentve ezzel a földgázfüggőséget és a költségeket. Az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak csökkentése mellett a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelése is szerepel az Energiaügyi Minisztérium terveiben, amely hozzájárulhat az új beruházások megvalósulásának elősegítéséhez – nyilatkozta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a távhőrendszereket érintő változtatásokról a Portfolio-nak.
A gázpiaci rezsicsökkentés keretében „a lakossági végfelhasználói árak nem változnak” októbertől sem, de ennek érdekében a háttérben módosul néhány technikai paraméter és keretszabály – derült ki az Energiaügyi Minisztérium által ma társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből.
Az Energiaügyi Minisztérium több intézkedést készít elő: többek között a hálózati beruházások adminisztrációjának könnyítése, a háztartási méretű naperőművek termelésének mérhetősége, és az energiaközösségek létrejöttét segítő szabályozás továbbfejlesztése érdekében – mondta el Steiner Attila a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlésén tartott előadásában.
"Ködképeket kerget az, aki azt gondolja, hogy az energiaátmenet kizárólag megújulókkal megvalósítható", éppen ezért a magyar kormány a naperőművek és a nukleáris energia mellett a három rugalmas gázerőműre is épít az energetikai lépések során – hangsúlyozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MVM 54. Nemzetközi Gázkonferenciáján. Leszögezte: az, ami a naperőművek beépített teljesítménynövekedése terén Magyarországon zajlott az elmúlt években, példa nélküli, igaz ez növeli az áramárak volatilitását, és éppen ezért az energiatárolás terén is fontos előre lépni. Lantos Csaba is nyitóelőadást tart a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A lakossági távhő díjaknál "további csökkentés nem fakad a rendelkezésből"; "az ún. kiemelten kezelt intézményeknél alapozhat meg a tavalyi kettő után egy újabb nagyarányú díjcsökkentést" – hangsúlyozta a Portfolio megkeresésére az Energiaügyi Minisztérium a péntek este általunk kiszúrt készülő minisztériumi rendeletmódosítás kapcsán. A tárca szombaton délután kiadott egy Facebook-posztot is, amelyben egyrészt rögzítette, hogy az érintett állami és önkormányzati költségvetési szervek már most a 2022 végi tételek negyedét fizetik, és ehhez képest jöhet az újabb nagyarányú távhő díjcsökkentés, másrészt belengette, hogy "ősszel pályázatokat indít a távhőszolgáltatás zöldítése, energiahatékonyságának javítása érdekében. A közel 95 milliárd forint összértékű beruházások a szolgáltatási színvonal emelésével segítik majd az otthonaikat távfűtéssel melegen tartó családokat."
A 2023 márciusában hatályba lépett új geotermikus szabályozási és engedélyezési rendszer óta már több mint 100 geotermikus feltárási kérelmet nyújtottak be a magyarországi hatósághoz, amelyek közül már több mint 40 engedélynél megkezdődött a feltárási tevékenység, sőt "ma már büszkén bejelenthetjük az első felfedezéseket is" – emelte ki pénteki beszédében Steiner Attila.
A napokban tört be Magyarországra a rendkívüli árvízhelyzet, a hatóságok, a katonaság, a szakemberek, valamint az önkéntesek védekező tevékenysége napok óta tart, de vannak kritikus helyek. A kormány most az árvízhelyzettel kapcsolatban hirdetett ki új határozatot a szerda esti közlönyben.
A belföldi kőolaj- és földgáz kitermelés fokozása, az importkitettségek mérséklése érdekében öt év után ismét meghirdetett kutatási és kitermelési koncessziókat az Energiaügyi Minisztérium. Jövő tavasztól nyolc térségben, a Balaton közelében és az Alföld több térségében összesen 7700 négyzetkilométeren indulhatnak meg a kutatások, a feltárás, majd a kitermelés, amely az ország teljes területének 8%-át jelenti; és a 20 évre szóló koncessziók akár tíz évvel meg is hosszabbíthatók. A hazai szénhidrogén kitermelés helyzetéről és kilátásairól, az importkitettségről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferencián, amelyről további részletek itt érhetők el.
Jelentősen átalakul az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése: Fábián Gergely iparpolitikáért felelős államtitkár lemondás miatt hagyja ott az NGM-et, helyére Szabados Richárdot nevezik ki, közben Czepek Gábor az Energiaügyi Minisztérium (EM) miniszterhelyettese lett – derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent határozatokból.
Nagy nevekkel, nagyon erős szakmai programmal készülünk az október 10-i Portfolio Energy Investment Forum 2024 című konferenciánkra, amely során összesen hat szekcióban, mintegy ötven előadóval és panelbeszélgetés résztvevővel járjuk körbe az energetikai szektor rengeteg fontos kérdését. Érdemes most regisztrálni a rendezvényünkre, amelynek részletes programját már élesítettük az oldalunkon, és a következő hetekben folyamatosan frissítjük az aktuális információkkal.
Augusztus 23-án kora délután az előzetes adatoknál 92 megawattal magasabb, 3334 megawatt volt hitelesített adatok alapján a magyarországi ipari méretű naperőművek villamosenergia termelési csúcsa, így még nagyobb mértékben megdőlt az eddigi rekord – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Ebből az is kiderült, hogy augusztusban már a kerek 7000 megawattos határt is átlépte az összes magyarországi naperőmű beépített teljesítménye, és ehhez adódik majd hozzá az a gigantikus méretű naperőműpark is a debreceni BMW-gyár mellett, amelyet tegnap jelentettek be. A naperőművek magyarországi előretörése és számos következménye kiemelt téma lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferencián, amelyről bővebb információk itt érhetők el.
Múlt pénteken délután 1 óra és negyed 2 között újabb történelmi rekord született: 3242 MW-ot ért el az 50 kW feletti ipari méretű naperőművek áramtermelése az elszámolási adatok alapján – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Megjegyezzük, hogy ez azt jelenti: 2,4-szer (!) annyi áramot termeltek az ipari naperőművek, mint az aznap éjféltől főjavításra leállított 3. blokk nélkül termelő Paksi Atomerőmű. Pénteken egyébként éppen nem kellett leterhelni a maradék blokkokat a Duna vízhőmérséklete miatt, de ha ezt is meg kellett volna tenni, akkor több, mint háromszor annyi áramot ontottak volna a hálózatra az ipari naperőművek, mint az atomerőmű. A naperőművek hazai előretöréséről, annak lehetőségeiről és az általuk okozott kihívásokról is mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Elindult a társadalmi egyeztetés a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) stratégiai környezeti vizsgálatáról (SKV), amelynek 177 oldalas anyagához bárki hozzászólhat szeptember 22-ig – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. A klímacélok és a fenntarthatósági kérdések részletesen szóba kerülnek a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, míg az energiaszektor kihívásai, zöldítési törekvései a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján kerülnek terítékre.
A 2023. október 1-től indult gázév tapasztalatai alapján "szükségessé vált a szabályozás kis terjedelmű és az érintettek számára előnyös, terheket csökkentő módosítása, pontosítása", ezért néhány ponton belenyúlnak idén október 1-től a lakosságot nem érintő gázkorlátozási szabályokba – derült ki a kormány oldalán társadalmi egyeztetésre kirakott rendelettervezetből. Gázpiaci kilátásokról, ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el. Frissítés! Cikkünket utólag pontosítottuk a rendelettervezet tartalma alapján.
Főként az energia- és a közlekedési szektorok jelentős kibocsátás-csökkentése miatt tavaly 9,5%-kal zuhant a magyar üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása a megelőző évhez képest, és ezzel az 1990-es bázishoz képest már 43%-os csökkentésnél járunk, azaz túlteljesítette az ország a 2030-ra szóló vállalását – jelentette be egy pénteki közleményben Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter ezért jelezte, hogy "A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük 50 százalékra." A kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekről szó lesz a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, illetve Lantos Csaba nyitóelődást tart a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek részletei itt találhatók.
A tegnapi 80 megawattos leterhelés után ma további 240 megawattal le kell terhelni délután 3 órától a Paksi Atomerőmű blokkjait, annyira felmelegedett a Duna – derült ki az erőmű honlapjának szűkszavú közleményéből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mai napra nem adott felmentést a 30 fokos vízhőmérsékleti korlát betartása alól Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hiába lépett mától hatályba az ezt lehetővé tevő miniszteri rendelet.
Miután július végén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely miniszteri engedéllyel átléphetővé tenné a 30 fokos vízhőmérsékleti korlátot a Dunán a Paksi Atomerőműnél, a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben meg is jelent az erről szóló miniszteri rendelet. Ez már péntektől hatályba lép, így ha a villamosenergia ellátásbiztonsági helyzet indokolttá teszi, akkor akár már holnap lazíthat Lantos Csaba energiaügyi miniszter az eddigi korlátozáson, hiszen csütörtökön megint le kellett terhelni az atomerőművet a vízhőfok miatt, és közben megint extrém magas áramárak alakultak ki a nagykereskedelmi piacon.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Harcos politikát folytatott a SEC élén.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
